Prólogus

Nos, egy kis köszöntővel szeretném kezdeni.Drága olvasóim! (ha köszönhetek így).

Régóta benne volt a fejemben ez a történet, úgy éreztem ,hogy most jött el az idő ,hogy belekezdjek.Soha nem írtam még ilyesfajta blogot, szóval kicsit szokatlan lesz, de remélem a ti tetszéseteket elnyeri majd!

A lényeg, ez nem fanfiction, a karakterek egyike sem játszik sztárként.Ez is egyfajta változás, hiszen eddig mindig csak fanfictionöket írtam.De kell a változatosság!

Nyugodtan pipáljatok, iratkozzatok fel és hagyjatok magatok után megjegyzést.Kíváncsi lennék a véleményetekre.Nagyon örülnék neki!

Dorina.xx

xxx

Ránéztem a barátaimra, akik már teljesen be voltak rúgva és a drog is hatott már rájuk.Körülöttünk minden romokban hevert.Piás üvegek, poharak mindenütt, kaja a földön, minden tiszta kosz volt.

Elmosolyodtam, majd gondolkodás nélkül magamhoz vettem 3 darab tablettát és lenyeltem őket.Megfogtam a whiskeys üveget és jól meghúztam, egy kis búnuszként.

Eldőltem a kanapén és vártam arra a bizonyos érzésre.Nem kellet sok idő, már éreztem ahogy felszabadulok és elvesztem a testem és az agyam felett az irányítást.Nem tétováztam, felálltam az asztalra és táncolni kezdtem.Nem is lehetett táncnak nevezni, inkább ugráltam és dobáltam a fejemet össze-vissza, őrjöngtem. Kiabáltam, sikítoztam, boldog és gátlástalan voltam.Mindent elfelejtettem, csak a többieket láttam magam előtt.Öntöttem egy kis Jack Danielst a poharamba és leültem.

A drog hatása, kezdett elillanni a fejemből és újra tudtam normálisan gondolkodni.Kicsit elmerengtem azon ,hogy én mégis miért teszem ezt magammal?! Napok, hetek, hónapok óta..

Szinte minden egyes héten hulla részegre leiszom magamat, drogozom és csinálom a bajt folyton.Nem egyszer kötöttem már ki a börtönben.Nem járok suliba, nincsen munkám, a barátnőmnél lakok..Egy roncs vagyok, aki senkinek se kell.

Talán nem tudom feledni a múlt sebeit, ha előjönnek egyszerűen így feledtetem el magammal.Nem gondolok arra ,hogy a szüleim tönkre tettek mindent és nem foglalkoztak velem.Hogy igazából mennyire is önbizalom hiányos vagyok és egy nagy senkinek tartom magamat az életben.Semmihez nem értek.Csak a "barátaim" vannak nekem, akikre számíthatok.Mondjuk úgy.Ha buli van, ennyi..

Gúnyosan elmosolyodtam, megráztam a fejemet, fogtam egy kis kokaint és felszippantottam.

Máris jobb...